2013. január 21., hétfő

AYOF - A verseny

Harmadik napja vagyunk itt és ezzel együtt eljött a versenynapja is ;) Már a megnyitó után nagyon izgatott voltam, de ma ezzel már nem volt időm foglalkozni :D Reggel 5-kor kelés és 6.45-kor már a pályán. Nah eddig tartották, az ausztrálok, magukat a kiíráshoz. Innentől minden csúszott. A lányok rajtja miatt nem lehet a megfelelő időben regisztrálni például. Ez a mi rajtunknál több mint 15 perces késést eredményezett.

Az úszás eleje nagyon jól ment. Egy vonalban úsztam az elejével de hamar beálltam lábvízre. Több szakadás is volt de mindig sikerült felúsznom. Első bolyos lettem, amiért azért még így is jól meg kellet nyomni a tó-depó távolságot ami megközelítőleg 150 méter volt. Keró közben több probléma is akadt körülöttem. Még rögtön a felszállásnál valaki elesett, második körben egy szakításnál Blummenfelt szállt el, és az utolsó kör végén ketten összeakadtak. Az egyik 50-nel a füvön végezte. Hát, kicsit félelmetes volt mert ez mind mellettem/előttem lévő emberekkel történt. Végül is beértünk 12-en a depóba. Hat körül mentem ki és futottam fel az elsők közé. Már akkor is a két ausztrál srác vezette a futást és ez végig így maradt. Sok rángatást tettek bele, amibe a mögöttem lévő 3-5(?) fiú le is szakadt. Így csak 4-en maradtunk tovább. A második körnél számítottam, hogy fognak erősíteni. Nagyon keményen nyomták. Sajnos nem bírtam sokáig... A fordítónál láttam, hogy a brit is már le volt szakadva jóval és mögöttem sincsen sehol senki. A tempót végig tartottam, meg erősítettem amíg bírtam... soha nem lehet tudni, meg egyébként is. A célban halálosan kimerülten értem be. Nagyon jó volt. Rengeteg kajakos, kenus drukkolta végig a versenyemet 40 fokban, valamint a csapatvezető, Nagy Zsigmond is. A célban mindenki egy jeges zacskóval várt. Nagyon jó a hideg ilyen melegben, na de ez mér túlzás volt :P Miután teljesen lefagyasztottak és készült pár fénykép a kajakosok nógatására beleálltam a jéggel teli kukába. Könnyes búcsú után visszatértünk a falunkba. Az hőmérséklet akkor már 46 fokos lett. Lementünk az uszodába egy kicsit átmozgatni a másnapra és persze hűsölni.

Csapat verseny:
Kérdéses volt, hogy egyáltalán eltudunk indulni. Végül az Ausztrál edző, Mick és főszervező kerítette nekünk még 2 másik versenyzőt. Az ITU színeiben indultunk. Második emberként végi nyomtam, éreztem a tegnapit a vádlimban. A keró volt a halál, igaz csak 5 kilométer de egyedül :D A futás meg egy kicsit rövid volt az 1500 méterével. Végül a legjobb ITU csapatként a 7. helyen zártunk.


Úgy érzem mindenkét versenyen a maximálisat nyújtottam. Nagyon jó érzés volt a télből a nyárba menni és egy kis frissítőként hatott ez a verseny a hosszú, téli alapozásban.


Hivatkozások:

4 megjegyzés:

  1. Szerény vég-mondat. Kis frissítő volt egy nagy verseny a téli alapozásban? Szuper voltál!!
    (ezen a világversenyen)

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Névtelen,
    Nagyon köszönöm, hogy ilyeneket írsz de a hozzászólásodat moderáltam, mivel az erősen eltér a témától... :D

    Amennyiben kérdésed lenne írj blog@papdavid.com címre.

    VálaszTörlés